Változékony...

Juj de régen írtam. Próbálom összeszedni a leglényegesebbeket. 

Szeptember 22-i hétvége. A kerületben Flohmarkt volt, délután neki is indultunk felfedezni. A suliban kaptam hozzá térképet, hogy melyik házszám alatti udvarokon van. Elindultunk a hozzánk legközelebbihez. Egyből leltünk Lilinek babakocsit. Nagyon elgyötört már a korábbi és sajnos Lili továbbra sem szeret sétálni, én meg nem bírom cipelni. Így ahhoz, hogy reggel beérjünk a suliba, oviba nélkülözhetetlen. Pár euroért szereztünk Lilinek overált, pulcsit, játékot, Bence pedig kapott egy kis fényképezőgépet, amire régóra vágyott. Jó kis program volt, szinte mindenhol volt süti, valami kis ropogtatnivaló, mindenki kedves, aranyos volt és pár euroért lehetett tök jó dolgokhoz jutni. Vasárnap átmentünk Sopronba shoppingolni. Gyerekeknek vettünk ruhákat, cipőt. 

Szeptember utolsó hete, akkor jött be az a hirtelen lehűlés, 3 napig fájt a fejem, rendkívül nyűgös napok voltak. Szerdán délután elvittük Bencét a magyar suliba, aztán hazajöttünk, apa ment el érte, mikor végzett. Jó is volt, hogy mi maradtunk, Lili fürdés után nem volt jól, fázott, sápadt volt, mondta, hogy aludni akar. Láza nem volt, és egy kis pihenés után jobban is lett, de másnap itthon tartottuk a biztonság kedvéért. Mi a sulival csütörtökön múzeumban voltunk, kaptunk tárlatvezetőt, de nem annyira ment neki át az info, hogy kezdő némettel vagyunk. 10 percig nagyon koncentráltam, aztán elengedtem a dolgot, szinte semmi nem értettem belőle. Főként a város történetét ismerhettük meg. Liliéknél pénteken kirándulás volt, nagyon szereti mostanában, nem szerettük volna ha lemarad és mivel nem volt semmi baja, ment is. Nekem a péntek is laza nap volt, reggel ünnepléssel kezdtünk, az egyik nyelvtanárt köszöntöttük fel szülinapja alkalmából, aztán workshop volt. A téma, hogy kit hívjunk balesetek esetén, ha otthon, utcán történik mit csináljunk, volt benne egy kis elsősegély is. A hétvégén semmi emlékezetes, Zoli szombaton dolgozott. 

Hétfő, Lili nem lelkes, pityeregve megy be az oviba. Én éppen beérek a nyelvtanfolyamra, már hívnak az oviból, hogy szerintünk Lili beteg, csak ül a dadus ölében, pityereg, menjek érte. Megyek, mikor eljövünk már jókedvű, kétoldali oviundorra tippelek elsőre, de aztán délutánra kiderül, hogy szemgyulladás. Nagyon elszomorodom. Kedden volt az utolsó napunk a csoporttal, azt beszéltük meg, hogy elmegyünk egy arab étterembe reggelizni. Ez így kilőve, ráadásul az első napokról is lemaradok az A2. Nagyon rosszul esett most az itthon ragadás. Kedden elmentünk Lilivel orvoshoz, vírusos szemgyulladás, amíg piros fertőz, kaptunk szemcseppeket. Csütörtökön elkanyarodtunk a sulihoz, gondoltam kérek pár feladatlapot, hogy ne maradjak le nagyon, kiderült, hogy a tanárnő is lebetegett, csütörtök-péntek nem haladtak semmit. Öröm az ürömben. Pénteken Bence is itthon lébecolt, minden reggel nagyszenvedve indultunk el, hogy ő is itthon szeretne maradni. Jófejek voltunk, engedtünk. Egyébként jól jött ki, mert péntekre volt megbeszélve egy időpont az ajtószerelővel, fél 11-re, na most ő fél 9 után kicsivel megjelent. Ami így nem volt gond, de ha suliban ülök és csak 1 órával későbbre jövök haza, akkor nem lett volna olyan mókás. Ömlött be a hideg az ajtónk alatt, mindeképp szerettük volna, ha tél előtt megcsinálják, most szépen körbe lett szigetelve, reméljük, hogy jobb lesz. Hétvégén Pestre mentünk, pontosabban még péntek éjjel. Szokásunkhoz híven nem volt egyszerű a dolog. Mivel az autót még nem vittük el szervizbe, nem mertünk vele elindulni ilyen hosszú útra, egyre gyakrabban leáll. Péntek este vonattal már nem tudunk elmenni, Zoli fél 21-ig dolgozott, szombaton meg nem akartunk hajnalban kelni, így Zoli barátja volt olyan kedves és eljött értünk. A lényeg, ami miatt mentünk, egy nászajándék. Egy masszázs, amire elég nehéz volt időpontot találunk. Szombaton mi Zolival jöttünk-mentük, vásároltunk, újjászülettünk a 90 perces masszírozástól. Vasárnap egy délelőtti játszózás, aztán még egy kis együttlét mamával, aztán mehettünk is a vonathoz. Hihetetlen gyorsan elrepült a két nap. 

A hétfői nap nem a legjobb, Zoli délutános a héten, így Lili tudott vele még itthon maradni 2 napot, mivel nem volt tökéletes a szeme. Én alig tudtam visszarázódni, nem forgott az agyam, nem állt az össze a kép, azzal kapcsolatban amit vettünk. Bencének vasárnap mikor hazaérünk láttuk, hogy piros az egyik szeme, mondom neee máár. Ezerrel nyomattam neki is a szemcseppet. Szerencsére nem lett rosszabb, így nem maradt itthon, de hétfő délután elhoztam korábban, hogy kezeljem. Szerdán apa szabadnapos volt, Lili ment oviba, pityergés, sosem tesznek jót ezek a betegségek :( Zoli jött elém, én futást terveztem, kihasználván a jó időt, meg, hogy tudunk együtt menni, ehelyett a közelben levő napsütötte térig jutottunk Aperolozni. Aztán Lilit elhoztuk ebéd után, korán mentünk Bencéért is, hogy kicsit tudjuk együtt lógni a magyar suli előtt. Ma én itthon ragadtam, múzeum látogatás volt ma is, mire visszaértem az oviból megszületett az elhatározásom, hogy nekem ma ehhez nincs kedvem. Haladnék kicsit az itthoni dolgaimmal. Elhanyagolom mostanában a sportot. Szóval ma egy takarítós, tornázos, blog írós délelőttöt tartottam.