Új év, új lendület

Az elmúlt két hétben sok esemény nem volt (szerencsére). Apa dolgozik sokat, gyerekek mennek, csinálják a dolgukat, anya meg lelkesen németezik. Mivel az új csoporttagok miatt ismételünk így sok a sikerélményem, lelkes vagyok nagyon. Csoporttársaim is jófejek, nagyrészünk egy nyelvet beszél, mégis beszélgetnek velem is. 

Ami említésre méltó történés volt, Bencének múlt héten volt a félévi értékelője, ezen neki  is részt kell vennie, hogy tudja mi hangzik el róla. Ilyenkor a tanár néni részletesen elmondja melyik tárgyból, hogy teljesít. Mit ahogyan azt tudtuk is, vannak problémák az írás, olvasás terén. Ezt leszámítva Bence jól érzi magát a suliban, fiúkkal jó barátságban van, teljesen jó a némete. Most lehetőségünk volt arra is rákérdezni, hogy kik, azok akikhez Bence jár külön foglalkozásokra. Van aki csak olvasást gyakorol vele, van aki továbbra is német tudását fejleszti, van a gyógypedagógus hölgy és a tanársegéd hölggyel is van 1 alkalom, amikor pár gyerekkel együtt ott marad és gyakorolnak, ami éppen nem megy. Mondhatjuk, hogy el vagyunk ájulva. Azt gondoljuk, hogy az iskola részéről 100%-os támogatást kap/kapunk, ilyen szintű segítéséget nem is reméltünk.

Természetesen nem vagyunk feldobva ezektől a hírektől, de úgy vagyunk vele, hogy az iskola mindent megtesz, mi külön megyünk vele alapozó terápiára - a jövő héten megyünk egy komplex vizsgálatra is, ami után (talán) még okosabbak leszünk - ennél többet nem is tudunk és nem is akarunk tenni, ezekkel segítjük őt, a többi pedig rajta, a képességein múlik.  És mindig szem előtt tartjuk, ami kedvenc óvó nénik mondott még anno, hogy Bencét mindig saját magához hasonlítsuk, soha ne máshoz. 

Aztán pénteken Lilivel mentünk vissza a down fejlesztőbe. 2 alkalommal voltunk ott, akkor mindenféle feladatokkal felmérték Lilit, most ennek volt az összefoglaló beszélgetése, mi megy, mi nem annyira, miben tudnak segíteni Lilinek. Nagyon sok jót mondott a hölgy Liliről, azok a feladatok amik nem mennek, általában abból adódnak, hogy Lili nem érti németül a feladatot. Magyarul simán megcsinálja. Ide remélhetőleg már februártól heti 1x fogunk járni. 

Amiről elfelejtettem mesélni az a mentor program, vagy nem is tudom írtam-e róla. Mindegy. Szóval még tavaly ősszel jelentkeztem ebbe a programba. Lényege, hogy különböző témakörökben lehet egy mentor segítségét kérni. Én abban kértem segítséget, hogy megtaláljam az utamat itt Bécsben, vagy legalábbis, hogy el tudjak indulni valamerre. Többé-kevésbé volt csak sikeres a dolog. Egyrészt én sem foglalkoztam vele teljes mellbedobással, másrészt a mentoromnak magánéleti problémái voltak, így nem tudott rám annyi időt és figyelmet szánni amennyit szeretett volna és amennyit kellett volna is, hogy szorosabban legyek fogva. Azért egy nagyjábóli utat sikerült kijelölni, most ezen evickélek.

Oh és amiől csak "halkan" írok, hogy diétám is új erőre kapott. Nagyon elhanyagoltam az utóbbi 3-4 hónapban, aminek főleg az ünnepeket követve nagyon csúnya látszata volt. Így most újra rendszeresen edzek, és nagyon odafigyelek a kajára. 

Szóval, jól vagyunk :)