Még az előzőnél is rövidebb hét Bécsben :D

Ez a hét úgy néz ki hivatalosan, hogy csütörtök megint ünnep, pénteken a gyerekeknek szünet. Mivel Bencének pénteken van a szülinapja, így megyünk haza, na meg nekem megint van egy "pár" dolgom. Ja, de mi még hozzácsapjuk a szerdát is, kedden délután utazunk is, szóval mozgalmas hétnek nézünk elébe. Hétfő, azaz ma. Reggel én viszem Bencét suliba, ha már Lilivel nem kell mennem. Utána reggeli, készülődés, 10 órára megyünk az oviba, 5 perc sétára van. Juhééé, de jó lesz nekem szeptembertől, nem lesz több mint 2 óra utazgatás az oviba. Elsőre fura, mert nem abban az épületben vannak, amit mi gondoltunk, hanem egy emeletes ház aljában. Belülről barátságos, ahol Lili lesz nagy a terem, tetszik. Az óvónők is szimpik, az egyik kevésbé, a másik jobban :) Megbeszéljük mit kell hozni, beszoktatás, ekkor derül ki, hogy itt úgy működik a dolog, hogy Lili 12-ig maradhat, egészen pontosan már ebéd előtt el kell hoznom majd az első időkben, ez némileg váratlanul ér minket, nem ezzel terveztünk. Így az én nyelvsulimat is át kell majd gondolni, hogy tudjuk megoldani. Egyébként jó benyomásokkal távozunk. Ja, Lili az első pillanattól kezdve beolvadt, levette a szandit, bement, leült rajzolni, ide-oda járkált, kipróbált játékokat, beszállt egy kisfiúhoz vonatozni. Jól elmegy az idő, én már késésben. Gyors búcsú, szeptember 4-én találkozunk. Én rohanok tova a suliba. Ma csatlakozik hozzánk 2 új arc, Natasa és Chenkai. Továbbra is hiányzik a korábbi csoport, most sokan is vagyunk, meg nincs olyan jó hangulat, csapatszellem. A délután további részébe nem mennék bele, csak annyi, hogy Bence 5 perccel a Hortból (napközi) való távozás után már hisztizve sír a játszón, Lili nem aludt.... szerencsére legalább korán alszanak, 20 óra előtt!!

Holnap rohanós nap lesz, délelőtt pakolok, suli után veszem fel Bencét, kb. fél óránk lesz itthon, aztán megyünk a pályaudvarra. De otthonról is jelentkezem majd!

Lili ovis képei

A kedd tényleg mozgalmas volt. Reggel én vittem Bencét, hazafelé bolt, Zoli vitte Lilit, hogy legyen időm összepakolni. Ő még ügyintézte gyerekek dolgait, aztán ment Liliért, együtt jöttek elém, onnan tovább Bencéért. Nem volt sok időnk a vonat indulásig, este értünk haza, mindenki fáradt votl, de jó  érzés volt otthon lenni. 

Szerda délelőtt aklimatizálódunk, elmegyünk vásárolni, garázsba, újból előszedem a nyári ruháimat és jiippi egy csomó jó. Olyan vagyok, mint a gyerekek karácsonykor, nagyon örülök, olyan nadrágok jók rám, amik utoljára 3!! évvel ezelőtt. Délután Bence maradt anyuval otthon, mi Lilivel kardiológiai kontrollra mentünk, már csak évente kell menni, nyár elején aktuális, így ezt is beütemeztem. Szerencsére minden rendben, legközelebb másfél év múlva kell mennünk, doktornővel csevegünk, a legrosszabb, megsokkosabb időszakban kezdődött "kapcsolatunk", örömmel látja Lilit. Hazafelé még beugrunk Bencének tortát rendelni. A csütörtök nekem mozgalmas, reggel orvos, aztán pedikűr, kis időm van otthon, aztán tovább smink próbára. Sosem volt még ilyen igazi sminkem, az elképzelésem jó is, kicsit kell csak finomítani. Itt volt lazítás, utána nyargalok tovább. Ahhoz, hogy Bécsben meg tudjuk igényelni a Lili után járó emelt családi támogatásokat otthon ki kell töltetnünk egy papírt, orvossal. Mivel nem igazán tudtuk kihez forduljunk, felhívtam a volt gyerekorvosunkat, szerencsére ő vállalta hogy kitölti, így még oda is el kellett mennünk délután. Hazafele még fagyi, játszó. A péntek lazább nap, délelőtt a gyerekek mamával vannak, mi megyünk gyűrűt venni, utána Zoli barátjával ebédelünk egy jó kis helyen, onnan már rohanunk tovább, a péntek délutáni forgalom továbbra is kiborító. Nekem még fodrászhoz van időpontom, kis vágás és próba :) Itt is egész jót sikerült elsőre kitalálnunk, bár én estére már el vagyok bizonytalanodva :D Szombat délelőtt patika, bolt, délután jönnek mamáék köszönteni Bencét. Én a szabad perceimben próbálok németezni Zoli segítéségvel, de nem túl sok sikerrel, nem érzem, hogy nagyon rögzülnének a dolgok. Az ünneplés jól sikerült, hihetetlen, hogy 7 éves Benyus....Ma csak annyi időnk volt reggel, hogy összekészüljünk, Zoli barátja jött értünk, vitt minket az állomásra. Rosszak ezek az utazós napok. Mennél is, maradnál is, sehogy sem jó. Pedig most nem is volt olyan jó otthon, mint első alkalommal. Valószínűleg közrejátszott az is, hogy sok lazítás nem volt benne. Sajnos barátnőmmel sem jött össze a tervezett találkozó, Bence kis barátjáékkal sem tudunk találkozni. Amikor a városban voltunk, az nem volt jó érzés, sem az emberek, sem a város. Az otthoni környezet persze jó volt, az ismerős dolgok, boltok, arcok, kedves szomszédok, játszó. Zoli nem szeret hazajárni, neki nem igazán hiányzik semmi, és csak kizökkenti a megszokott ritmusból. A gyerekek jól érezték magukat, bár Lili azért többet nyűgösködött, ő nehezebb állt át. Bence ma mondta, hogy nem akar visszajönni, de itthon már nem panaszkodott. Szóval jó volt, jó volt, de valahogy nem az igazi.