Az esküvő hete

Bence hétvégén feldobta, hogy szívesen menne hétfőtől oviba, szuper, jó ötlet, csomó dolgunk van még, jobb, ha nem kell azon agyalni hol, kivel, mikor lesznek. A régi oviban szeretettel várják őket, éljen. Lili hétfő reggel még bizonytalan, nem igazán érti ezt most, de aztán belejön, Bence judo hétbe csöppen, mindketten élvezik. Én még hétfőn sem vagyok a helyzet magaslatán, némi ügyintézés, vásárlás után itthon lébecolunk. Délután mikor megyünk a gyerekekért szembesülünk vele, hogy Lili szemüvegét baleset érte, eltört a szára :( A keddet a gyerek után futással kezdjük. Aztán próbálozunk Lili szemcsijének ügyében, nagyon kedvesek az optikában, cserélik szó nélkül, szuppi. Aztán Westend, egy-két dolog ügyintézése a változatosság kedvéért, aztán beülünk egy mozira is kikapcsolódás gyanánt. Szerda ruha igazítás, tökéletes, nem kell rajta semmit alakítani, így el is hozhatjuk, aztán még némi ügyintézés. Zoli ruhájának beszerzése elcsúszott szerdára, no de jobb később, mint soha...😯 Délután próbálkozunk Bencének egy fodrászkodással, de a Pólusban olyan sokan vannak, hogy nincs türelmünk kivárni mire sorra kerülünk. Csütörtök nekem mozgalmas, először pedikűr, aztán egy másik helyen manikűr, elmegyünk kifizetjük a tortát, du. megint Pólus, még tisztító, varrónő....nem unatkozunk. Délutánra hivatalosak vagyunk egy szolíd, családi, búcsúztatóra is. Gyerekek szét ugrálják, fürdik magukat, mi jókat beszélgetünk, mindenki jól szórakozik. Köszi Zsuzsi, Feri! Péntek, utolsó simítások. Zoli megy a ruhájáért, kocsi takarítás....én pakolok itthon, este már a hotelben alszunk. Én a nap folyamán megint egyre rosszabbul, délelőtt még csak szédülök, du. a gyomorom is megadja magát. Az éjszakánk sem túl nyugodt, Bence elég rosszul alszik, nekem a gyomrom még éjszaka is rossz. Reggel jó gyűrötten kelek, Zoli korán megy a virágokért, szerez gyógyírt a gyomromra. Bence hisztisen kel, fáj a feje, a foga, ááááá. Reggeli, aztán ők jönnek haza, hozzám jön a sminkes. Elég nehezen sikerül kisimult arcot varázsolnia, majd elalszom ülve. Kávézni nem nagyon merek, enni is alig :( Aztán Zoli jön értem, át a fodrászhoz, elkezd esni az eső...neee. Onnan együtt megyünk a hotelba, ahol már vár barátnőm, segítőm, tőle felvidulok. Enni nem tudok, öltözünk, kisüt a nap. Jippiii. Megyünk fotózkodni, biztos vagyok benne, hogy most is szuper képek készülnek, Szilvivel régóta ismerjük egymást, imádom a képeit. Jó hangulatban telik, szerencsére nem esik az eső, sőt elkezd naggyon meleg lenni, szegény Zoli a zakóban lefő. Megyünk a gyerekekért. Öltözés, készülődés, irány a polgármesteri hivatal, jönnek a vendégek, nekem már eléggé levegőhiányom van. Kezdődik. Próbálom átadni magam az érzésnek, de valamelyik gyerek mindig zizeg, az anyakönyvezetőt sem érzem a helyzet magaslatán, kis kavarodás a pezsőgénél. :D Ott is készülnek a jobbnál jobb képek, aztán megyünk az étterembe. Ide csak a szűk család és Brigiék jönnek. Frissítünk, aztán még egy kör fotózás, Bence már nagyon unja, nem is próbálkozik mosolyt erőltetni az arcára. Átöltözés, juhéé, Bence fellélegzik, na meg én is. Végre kapok levegőt, ráadásul, a folyamatos egyenes háttartásban annyira elfáradt a hátam, majd leszakad, olyan jó begörnyedni, leülni. Nagyon jól telik az este, vacsora, beszélgetés, gyerekek is jól szórakoznak, megússzuk nagyobb hiszti nélkül. Pont olyan, mint amilyennek képzeltük, semmi ráfeszülés, 22 óra körül bontjuk is az asztalt, fiatalság elfáradt. Sajnálom, hogy a közérzetem nem volt az igazi, beárnyékolta a napomat, de azt gondolom, hogy ezt leszámítva egy nagyon jól sikerült napunk volt. Boldogok vagyunk!