A szünet vége

A múlt héten Zoli még itthon volt, hétfőre volt időpontunk az emelt családi pótlék kapcsán egy doktőrnőhöz, Liliről felírogatott minden félét, 8 hét múlva várhatjuk az értesítést. A többi napon is volt némi ügyintézés, játszóterezés, aklimatizálódás, ami egyértelműen nekem ment a legnehezebben. Gyerekek örültek, hogy újra itt vagyunk, a játékaik, megszokott ágyuk. Pénteken vendégünk volt, aki feldobta a hangulatomat, volt egy pici városnézés, lakásnézés, tudtunk beszélgetni, örültem. Hétvégén még megkerestük azt a strandot a Dunán, ahova Liliék jártak az ovival. Szerencsésen meg is találtuk. A part sekély, kavicsos, és vannak medencék is, egy babás, egy gyerekeknek való és egy kicsi úszó. Nagyon tetszett nekünk, az egész olyan nyugodt volt, pedig elég sokan voltak. Bár az elmúlt napok lehűlése miatt kicsit hideg volt a víz, de meg lehetett szokni, főleg a Dunát, a medencés nekem hideg volt. Nem volt hipermodern, de tiszta volt minden, biztos fogunk ide jönni még. Aztán kezdődött ez a hét, mivel nem mozgok (még) magabiztosan Bécsben, nagy terveim nem voltak, gondoltam kimegyünk a fasorra, de azt Bence fújta le, így csak a játszóig jutottunk általában, egy nap vettem rá őket egy kiruccanásra, megnéztük a Belvedere palotát, közel is van, szép képeket láttam róla, kíváncsi voltam rá. Fiatalság kevésbé volt lelkes, de túlélték :D Szombaton elmentünk a tropikáriumba, kb. 15 percre van tőlünk busszal, ránézésre más mint az otthoni, egy emeltes épületben van, szintenként változnak az állatok, de ugyan úgy halak, hüllők, bogarak, cápák, ráják, teknősök mindeféle van. Lili sajnos már az első emeleten után kikészült, túl sok volt neki az inger, az emberek, a látnivaló, nyűsködött, nem érdekelték az állatok, Bencénél nagyobb sikerrel jártunk, volt már otthon is több próbálkozásunk, de soha nem kötötte le. Most a 4-5. emeletig bírta :D De tény, hogy voltak részek, ahol nagyon sokan voltak és meleg, levegőtlenés volt. Mivel a hüllők, bogarak minket sem hoztak lázba, így inkább fellifteztünk a 11. emeleti kávézóba és helyreállítottuk vércukorszintünket. Itt már Lili is újraéledt. Ami nagyon tetszett, hogy a 10-11 emelet között a liftől is látszik az akvárium, az egyik fala az akvárium fala, nagyon jó. Utána még egy játszózás is belefért, egy egész jó játszó van közvetlenül az épület mellett. Ami engem illet... a hétközepén szétzuhantam, éjszaka hiába aludtam nem tudtam kipihenni magam, a gyerekekkel türelmetlen voltam, minden és mindenki idegesített. Nem találom a helyem, a május-júniusban összeszedett magabiztosságom elillant, újra nem szeretem a bolti vásárlás, ne szólítsanak meg, ne kelljen senkivel semmit... Nyomasztott, hogy az szünet utolsó hetére nem tudok semmi maradandó élmény nyújtani, meg egyáltalán a nyár vége is, ami minden évben okoz szomorkás napokat számomra, nem csak most. Összességében nehéz napokon vagyok túl, ezért nem is írtam eddig, de ma már jobb. Bízom benne, hogy a jövő hét, ahogy beindul újra a tanév visszazökkent, és a következő hétvégén már egy kicsit vidámabb összefoglalóval jöhetek.