A nyári szünet előtti utolsó hét

Hétfő, Zoli nem dolgozik, megkaptunk az hivatalos levelet, hogy menjük Lilivel beiratkozni az oviba. Mivel júliusi időpontot kaptunk, át kellett szervezni, nem leszünk itt, így ma mentünk. Kedves a hölgy akihez megyünk, átjön az óvónő is, akivel múltkor beszélgettünk. Felvesznek mindenféle adatot, előzményt, betegségeket. Mikor Lili megunja, kimegyek vele az előtérben lévő játszórészre. Lehet választani 3 féle menüből ebédnek valónak. Szeptemberben várják Lilit szeretettel. Jó érzéssel távozunk. Apa Lilivel még elmegy fodrászhoz. Én suliba el. Hamar eltelik a tanfolyam, jövök haza, ebéd, aztán megyünk Bencéért. Kérdezem milyen volt a délelőtti kirándulásról, nem túl lelkes, kicsit csalódott, vmilyen parkban voltak, nem erre számított. Ma derült ki, hogy csütörtökön teszt lesz 😮 össze kell kapnom magam. Kedd, szerda semmi különös, a szokásos jövés-menés, nagyon meleg van, nehezen bírjuk már az utolsó napokat. Bármerre megyünk mindehol kiránduló csoportok vannak, nagyon érezni már a nyári szünet szelét. Szerda délután, este még tanulok, izgulok a teszt miatt. Csütörtök, utolsó napunk. Reggel még Zitával beszélek, megköszönöm az elmúlt 4 hónapot, aztán haza, még tanulgatok. Bízom benne, hogy nem lesz nehéz a teszt, végzek hamar és kezdődhet a nyári szünet. Ezzel szemben, Theo még segítségképpen elkezdi végig venni velünk a nyelvtani részeket. Értem én, hogy ezzel segíteni akar, de én az egésztől csak nyűgös leszek, kivesz belőlem, csak a szünet után kezdjük el a tesztet. Nem pont olyan amire számítok, az A 1.1-ből semmi nincs benne...persze, ami könnyű lenne :) Nehezen kezdek neki, de aztán egész jól megy, de nem igazán tudom eldönteni hogy sikerült, ma kiderül az eredmény. Ráadásul "kedvenc" csoporttársam Monica folyamatosan piszkál, hogy diktáljam neki, hova mit írtam...perszeee, amúgy is irritált a csaj 2 hónapig, hébe-hóba járt be, akkor sem figyelt soha, most meg majd segítek. Mire végzünk esik az eső, megyek Liliért, összecuccolok nála, gondolom az idő miatt egyre feszültebb vagyok. A metrón már mindenki idegesít. Megyünk Bencéért, általában ki szokott lenni írva a kapura, hogy melyik játszón vannak, mivel nincs kiírás, ráadásul előbb még esett az eső, mondom biztos nem mentek ki, felhúrcolom a babakocsit, erre kiderül, kint vannak. Szuszáááá. Elsétálunk a játszóhoz, Bencére rásózták a suliból az összes cuccát, technika dobozok, alátét, váltócipők. Na itt már a határát súrolom, hogy nagyon csúnyát mondjak. Ma reggel még be kell mennie Bencének, "bizonyítvány" osztás lesz, nem értem miért nem lehetett akkor elhozni... Amúgy is tele vagyunk már, most ezt még cipeljem haza. Zolit hívom, hogy jöjjön elénk. Lepakolás után még megyek vásárolni, aztán feszültségoldok/oldunk, köszönjük Feri a whiskeyt! :D Ma még vásárolni megyünk, nem akarom az utolsó pillanatra hagyni a gyerekek ruháját az esküvőre, így körbenézünk még itt Bécsben. Holnap már utazunk haza, hétfőn pedig tovább nyaralni. Este még jelentkezem eredményeinkkel!

A péntek, megérkezett az időváltozás, kicsit hüvősebb van, a gyerekek is szelesek. Bence megkapja a papírját, hogy teljesítette a Volksschulet, még kicsit beszélgettek, ki mit csinál a nyáron, aztán jöhetett is haza. Indulunk vásárolni, senki nem akar próbálni, mindenki nyűglődik, imádok így vásárolni. Így próbáljuk rövidre zárni a vásárlást, több kevesebb sikerrel végzünk is. Majd leülünk a jól megérdemelt jutalmunkat elfogyasztani. Vásárlás közben jön e-mail Theotól, hogy nincs bent a nyelvsuliban a teszt, mint ahogy megbeszéltük, hanem ő tudja elküldeni mailben az eredményt. Otthonról válaszolunk is, de estig nem kapom meg az eredményt. :( A péntek délután pakolással telik, amúgy is jó kis feladat egy nyaralásra összepakolni, na most 1 hónapra, úgy, hogy vonattal jövünk, egyenesen szuper. Szombaton is pakolás, kidobálás, rendrakás, kulcsátadás, kicsit korábban indulunk, hogy legyen inkább az állomáson időnk, mint hogy rohanni kelljen. Már egy ideje ott vagyunk, mikor kiírják késik a vonatunk majdnem 1 órát. Miért is ne?! Ki volt találva az egész program, alvásidő, Lili fáradt lesz, tudjon aludni a vonaton, Zolinak meg a csatlakozás, hogy Pest után menjen tovább Kenderesre, kölcsönautóért. Na ugrott az egész, 2 lehetőséget ajánlott a hölgy a jegypénztárban, jobbnál jobbak, mindegyikkel késő estére érne le Zoli, így elnapolva. Kelhet vasárnap hajnalban, hogy leutazzon és délután még tudjuk intézni fennmaradó dolgainkat. Lili elalszik a kezembe, leszakad a karom mire felérünk a vonathoz. Már mindeki kellőképpen ideges. Szerencsére Lili szinte az egész utat végigalussza. Még szerencse, mert Bence ezzel szembe olyan fárasztó, hogy a 42. rászólás után már sírva röhögünk rajta. A mellettünk ülök nem biztos😂 Az állomásról már apukám hoz minket, így 18 óra körül érünk haza. Fúú... Mivel hajnalban másfél órát fent vagyok, így akkor látom megkaptam a választ, sikerült a teszt, mehetek tovább az A 2.1-re. Nem felhőtlen az örömöm, szerintem Theo jófejsége van benne, a hibák számát látva, nekem nem meggyőző az eredmény. 😒